A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen épületét a csaknem három évig tartó teljeskörű felújítást követően látványos díszelőadással adták át a nagyközönségnek. A 2023. szeptember 17-én tartott megnyitó ünnepségen köszöntőt mondott Lázár János építési és közlekedési miniszter is.
Az átadó ünnepség kezdetén Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános püspöki helynöke megszentelte a Csokonai Teátrum épületét.
A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen épületének átadásán Papp László polgármester kiemelte, hogy alig egy évvel a Csokonai Fórum megnyitását követően, éppen a debreceni költőzseni születésének 250. évfordulójára elkészülhetett a Csokonai Színház épületének teljes korszerűsítése. Úgy fogalmazott: ez az épület a magyar színháztörténet nagy tanúja, hiszen számos kiváló művész játékát csodálhatta már a közönség e falak között.
A megújult Csokonai Nemzeti Színház a debreceniség megújult erőforrása. Hiszem, hogy az itt átélt színházi élmények hozzájárulnak majd debreceniségünk kiteljesedéséhez,
városunk szeretetéhez és tiszteletéhez és Debrecen történelmi értékeinek megőrzéséhez.– fogalmazott.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a megújult épület a ma elérhető legmagasabb műszaki színvonalon és színpadtechnikai tartalommal valósulhatott meg, miközben megőrizte tradicionális értékeit. “Debrecen mindig úgy fejlődött, hogy sohasem engedte el a múltat, nem engedte el a tradícióit”– húzta alá. Példaként említette, hogy amikor 158 évvel ezelőtt átadták a színház épületét, Simonffy Imre polgármester, valamint az akkori debreceni városvezetés kitartása és előrelátása alapozta meg a cívisváros fejlődését.
Hiszem, hogy ezen történelmi épület gondos megújítása, ma is nyitánya egy izgalmas és léptékváltó fejlődési időszaknak, amely ránk vár a következő évtizedekben. Legyen ez a
megújult történelmi épület szimbóluma annak a fejlődésnek, amely előtt állunk – tette hozzá.
A városvezető elmondta azt is, hogy az elmúlt időszakban átélt nehézségek – mint a járványhelyzet, a háború és a nemzeti kultúrák válsága – idején arra is nagy szükség van, hogy határozott nemzet- és kultúrpolitikát folytassunk. Ebben pedig Debrecennek kulcsszerepe lesz, hiszen ahogy a város, úgy a debreceni színjátszás is léptéket vált, méretben, technikai lehetőségekben és tartalmát tekintve is egy új korszak kezdődik, amely már egy európai jelentőséggel bíró város üzenetét hordozza. Mint mondta: “Debrecen a XXI. század magyar sikertörténetének egyik legfontosabb alappillére lesz!”
Papp László kiemelte, hogy a mai naptól kezdődően a vidéki Magyarországon elsőként Debrecenben, két állandó színház szolgálja a magyar kultúra ügyét.
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében emlékeztetett, hogy pontosan 25 esztendeje annak, hogy 1998. október 18-án Debrecen városa egy új korszakot kezdett az itt élők életében.
Debrecen szintet lépett, egy új város, egy új közösség született és közép-európai mércével is észrevehető az a változás, ami végbement. A debrecenieknek sikerült az, ami a magyaroknak még nem, újra centrummá, központtá válni, újraegyesíteni a sok részre szakadt Alföldet. Ebben a 25 esztendőben Debrecen lett az Alföld centruma. Magyarország Kormánya úgy tekint Debrecenre, mint az ország második fővárosára –hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, Debrecenben a múzsák templomát avatjuk, ami Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli: a szellem, a tudás, a művészet templomát, a tánc és a zene központját.
„Debrecen olyan város lehet, mint Németországban Hamburg és München. A debreceni gazdasági övezet fejlesztéséről immár 500 milliárd forintnyi értékben hozott döntést a Kormány. Ez jelent új munkahelyeket, új befektetéseket, vasutat, utat és számos olyan ipari létesítményt, beruházást, amely hozzájárul az itt élők életminőségének javításához, emeli ezt a várost és ezt a közösséget. Az a célunk, hogy az egyetemnek, a városnak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak még további 500 milliárd forintot biztosítsunk, hogy Debrecen tovább fejlődhessen” – szögezte le Lázár János.
Mátyássy Szabolcs a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen igazgatója köszöntőjében azt mondta, hogy egy olyan színházat álmodtak meg, mely alapvetően a népszínházi struktúrára épül, tehát különböző műfajú és karakterű prózai és zenés előadások váltják egymást, emellett pedig – a nemzeti besorolás figyelembevételével – egy megerősített operatagozat és egy frissen megalakult tánctagozat is várja a közönséget.
Számomra rendkívül fontos, hogy a helyi értékek megtartásával és integrálásával, az oktatási és kulturális intézményekkel szorosan együttműködve a debreceni kulturális élet
zászlóshajója legyen a Csokonai Nemzeti Színház. Emellett eltántoríthatatlan vágyam, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi térben is minél hangsúlyosabb szerepet kapjon a
teátrum – húzta alá a teátrum vezetője.
A Csokonai Teátrum “Költözzünk Vissza Egymásba!” című megnyitó díszelőadását Szabó K. István, Jászai Mari-díjas rendező, a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője rendezte. A műsorban közreműködtek: a Csokonai Nemzeti Színház Társulata, Szűcs Nelli Jászai-Mari Díjas érdemes és kiváló művész, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes és a Kodály Filharmonikusok Debrecen.
