Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus a 16. magyar Nobel-díjas, és egyben az első magyar nő, aki megkapta ezt a rangos elismerést. A világot megbénító és megannyi halálos áldozatot követelő koronavírus – világjárvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is alkalmazható, mRNS- alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki 2023-ban az élettani és orvostudományi Nobel- díjat –, jelentette be október 2-án a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa, 1989-ben került munkahelyére, ahol 24 évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal, akivel közösen vehetik át a Nobel-díjat.
Az mRNS technológia alapján kidolgozott vakcináknak köszönhetően, emberek millióinak életét mentették meg a koronavírus- világjárvány idején.
A találmányuk a rákgyógyításban is segíthet.
Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el.
Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna a szervezetbe. Az oltás beadásakor lokálisan képződhet egy kicsiny gyulladás, a második oltást követően pedig, amelyet három héttel az első után kell/kellett beadni – alacsony láz vagy rossz közérzet jelentkezhet, amit a járvány idején, majd azt követően, az oltott emberek is megtapasztalhattak. Ezek a mellékhatások 24-48 órán többnyire belül elmúltak.
Karikó Katalin kutató, a világjárvány idején is azt vallotta, a mellékhatások sokkal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy olyan szervezetben, amely nem részesült a vakcinában. A védőoltás által létrejött, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből. Ez azt jelenti, ha a vakcina beadása után egy évvel a vírus bejut a szervezetbe, az emlékeztetősejtek automatikusan védelmet nyújtanak.
Az amerikai egyetem már korábban szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó- Weissman – technikának neveztek el, s ami ma is számos Covid- vakcina fejlesztésének, korszerűsítésének az alapja.
Az mRNS vakcináknak többek közt a rákos betegek gyógyításában is jelentős szerepe lehet a jövőben.
A 68 esztendős, magyar – amerikai állampolgárságú, Szolnokon született Karikó Katalin lett ezzel a 61. nő a történelemben, aki átveszi a Nobel-díjat a világon.
A kitartó munkája és meghatározó, jelentős felfedezései ellenére a kutató csak 2020-ban, a Covid elleni oltás megjelenésekor került a világhírnév középpontjába. Negyven évig semmilyen díjat nem kapott, a kitartó kutatómunkát mégsem adta fel.
A Nobel-díj hírét maga sem hitte el, azt gondolta, valaki tréfál vele 2023 október második napjának hajnalán, amikor philadelphiai otthonában telefonon értesült a hírről.
Hitvallása szerint, a kitartás, a lelkesedés, és a meggyőződés diadala, hogy megkaphatta e rangos elismerést. „Az életben koncentrálnunk elsősorban, amin tudunk változtatni.”
Egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta: hosszú ideig nem is Karikó Katalinként tartották számon a nevét, hanem az olimpiai bajnok, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) élsportoló, többszörös amerikai világbajnok édesanyjaként.
