Debrecen város napja alkalmából 2023. április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete. Az eseményen díszpolgári címet, Pro Urbe, Déri Frigyes- és Mecénás díjakat adott át Papp László polgármester.
A Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának 330. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi közgyűlésen tartott beszédében Papp László elmondta: „A cívisek elismerését megszerezni nem könnyű. A debreceni ember nem adja könnyen az elismerést, ez nem udvariassági gesztus, azért tényleg meg kell dolgozni, azt valóban ki kell érdemelni. Ennek az attitűdnek debreceniségből táplálkozó sok évszázados hagyománya van és páratlanul erős lokálpatrióta alapjai. Egy Debrecen történetével foglalkozó 1872-es kiadású műben ekként fogalmaznak a cívis polgár lokálpatriotizmusáról, városához való kötődéséről: „Igen, mert ők nem oly tartózkodási helynek tekintették e várost, honnan meglépesedve, máshova költözzenek további szerencséjök keresése végett, hanem nézték ezt oly édes szülőföldjöknek, hol állandósul édes örömest laktak, hol nagyobb részök, mint ház és földbirtokosok több ízig föltudták vinni családjukban az örökösödés rendjét, tekintették végre e helyet oly haló föld gyanánt, melynek kebelében fogják ők egykor kipihenhetni szeretett városukért szíves örömmel tett fáradalmaikat.”
Amint ebből a 150 éve keletkezett írásból is érzékelhető, a város és polgárai között létrejött különleges érzelmi köteléknek valóban mély és történelmi távlatai vannak.
Debrecen erejének, haladásának és fejlődésének mindenkor örök erőforrása polgárainak szorgalma, városszeretete és jövőbe látó bölcsessége volt. Hiszen a történelmi tapasztalatok birtokában elmondhatjuk, hogy amikor városunk az elmúlt évszázadok viharaiban sorsfordító döntések előtt állt, mindig támaszkodhatott polgárainak munkabírására, szorgalmára és vezetőinek jövőbe látó bölcsességére. Mindig megtaláltuk azt az utat, amely előre vitte Debrecent, amelynek köszönhetően az elmúlt évszázadokat vizsgálva kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a város pályája folyamatosan – minden világrengető esemény ellenére is – felfelé ível.
Sok megrázkódtatás ért bennünket az évszázadok alatt itt, a világnak ebben a szegletében, mégis ma úgy beszélhetünk városunkról, mint amely hazánk és egyúttal Közép-Európa egyik legmeghatározóbbá váló városa lesz a XXI. században.
Debrecen történelmében számos korszakhatárt találunk. Csak néhányat kiemelve ilyen korszakhatár volt, amikor őseink elérték, hogy Nagy Lajos király 1361-ben mezővárosi rangot adományozzon Debrecennek. Akkor az volt városunk elöljáróinak célja, hogy regionális, sőt, annál is nagyobb jelentőségű kereskedelmi központtá tudják formálni településünket. De ilyen volt a korszak legjelentősebb privilégiuma, a szabad királyi városi cím elnyerése, amelyet a mindig alkalmazkodni tudó, kiváló helyzetfelismerő képességgel jellemezhető debreceni mentalitás tett elérhetővé: a mai napon éppen 330 évvel ezelőtt, 1693. április 11-én. A szabad királyi városi cím és annak a város életére gyakorolt hatása azt is jelenti számunkra, hogy amikor eljött az idő, mindig túl tudtunk lépni a korábbi berögződéseken. Azokon a meggyőződéseken, amelyek korábban talán érvényesek voltak, de amelyek a változó körülményeket követően inkább már gátjává váltak a továbbfejlődésnek, az új helyzethez való alkalmazkodásnak. Minden bizonnyal az ilyen korszakhatároknál mindig voltak olyanok, akik nem rendelkeztek kellő bátorsággal a kétségtelenül bizonytalansággal járó, de a fejlődést jelentő döntések meghozatalához. Ilyenkor mindig eszembe jutnak Viktor Hugo sorai, miszerint: „A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen, a gyáva úgy, ismeretlen, a bátor lehetőségnek nevezi.” Debrecen jól sáfárkodott az elmúlt évek, évtizedek lehetőségeivel, amelynek köszönhetően kilépünk az átlagos vidéki magyar városok szerepköréből és mára Debrecen valóban egy új korszakhatárhoz ért. Ma egy a tradícióit megőrző, de nemzetközi horizonton is gondolkodni képes Debrecent kell építenünk. Akkor vagyunk képesek fejlődni, ha a helyi tradíciókra, a lokális értékekre építve, de a nemzetközi folyamatok lehetőségeit kiaknázva gondoljuk át és tervezzük meg Debrecen közép- és hosszútávú jövőjét. Példa lehet számunkra ebben az egymást kiegészítő, egymásra épülő, egyszerre lokális és globális gondolkodásban városunk hét évszázados történelme.
A mai díjazottaink eltérő életútjukkal, egymást és mindannyiunkat gazdagító különbözőségeikkel, mindig megbékélésre, egymás kölcsönös elismerésére törekvően, életművükkel jelentős mértékben járultak hozzá Debrecen történelmi örökségéhez. Egyházi vezetőként, orvosként vagy a holokauszt traumáját megértetni akaró túlélőként, nyomdai vagy sportszakemberként, a régió kiemelkedő – materiális és humán értékeket egyaránt teremtő – cégeinek irányítójaként: mindannyian hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen egyszerre legyen képes gazdasági és szellemi-kulturális szempontból tovább fejlődni. Mindehhez elengedhetetlen az a hit, az a „remélt dolgokban való bizalom”, az a „nem látható dolgokban való meggyőződés”, amely minden díjazottunkban munkál, és amely a debreceniség egyik legfontosabb jellemzője évszázadok óta.
Tisztelt Díjazottak! Azt kívánom Önöknek, hogy a jövőben is hasonló lelkülettel és hasonló elkötelezettséggel tevékenykedjenek hazánk és városunk polgáraiért, mint az ezt megelőző évtizedekben. Mindannyian köszönettel tartozunk szolgálatukért, munkájukért, áldozatkészségükért! Amiképpen hálásak vagyunk Önöknek, úgy azt kívánom, hogy mindig töltse el örömmel Önöket, hogy bírják Debrecen szeretetét, tiszteletét és megbecsülését!”
Az ünnepi közgyűlés keretében Hajdú-Bihar Vármegye Közgyűlése két rendkívüli ajándékkal fejezte ki a vármegye településeinek egységét. Bocskai István fejedelem korából származó magyar szablya hiteles másolata a hajdú-bihariak közös örökségének, identitásának kifejezése. A fából készült Hajdú-Bihar Vármegye Puzzle pedig a vármegye 82 települését ábrázolja, jelképezve az összetartozást. Az ajándékokat Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar Vármegye Közgyűlésének elnöke adta át Papp Lászlónak, Debrecen polgármesterének. Pajna Zoltán köszöntőjében Jókai Mór szavait idézte Pest és Debrecen címmel 1849. március 31-én megjelent írásából: „Mondjunk egy jó szót a maga idejében. Pest középpontja az országnak, de Debrecen középpontja a magyar népnek. Amott minden nemzetiség érdeke, itt azonban egyedül a magyar érdekek vannak összesítve. Pest legnagyobb városa Magyarországnak; – Debrecen maga egy Magyarország kicsinyben. (…) Budapest erősség, de Debrecen asylum. Pest népe egy mívelt, szabadságérző lelkes nép, mely kezdetét adta a forradalomnak, míg Debrecen ősszilárdságú népének, nyugodt, morális, becsületes jelleme egyedül biztosítja azon nyugalmat, melyre csaták közepett legnagyobb szüksége van a kormányzatnak.”
Ez követően a város elismeréseinek átadása következett.
Díszpolgárok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Fahidi Évának és Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitának. Fahidi Éva sajnos nem tudott részt venni az eseményen, a díjat egy másik időpontban veszi át. Az ünnepi közgyűlés résztvevői viszont az őt bemutató kisfilmet is megtekinthették.
Fahidi Éva Debrecenben született és itt is érettségizett 1943-ban, a Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben. 1944. június 26-án a családjával együtt innen hurcolták koncentrációs táborba, ahol nemcsak szüleit és egyetlen testvérét, hanem a holokauszt során összesen 49 családtagját veszítette el. A világháború végén egy halálmenetből szökött meg, s került később haza Magyarországra. Külkereskedőként ment nyugdíjba. 2003-ban a stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést, majd 2005-ben Anima Rerum – A dolgok lelke címmel jelentek meg emlékiratai, melynek egy részéből Németországban tankönyvi szöveg lett. Túlélőként, kortárs szemtanúként különböző hazai és nemzetközi rendezvényeken vesz részt, rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen a nemzetközi és a magyar sajtóban. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze a holokausztot az emlékezetében. Több debreceni középiskolában, egyetemi és városi rendezvényen is találkozott már a fiatalokkal; konferenciákon, kiállításokon vett részt és képviselte küldetését. 2015-ben főszerepet vállalt a Tünet együttes Sóvirág című modern táncprodukciójában, majd a Létezés eufóriája című filmben, melyek életét, az őt ért traumákat elevenítik meg.
Kocsis Fülöp Szegeden született 1963-ban Kocsis Péter néven. 1983 és 1989 között a Görögkatolikus Papnevelő Intézet növendéke volt Nyíregyházán, ezt követően Rómában a Pápai Szalézi Egyetemen tanult. Máriapócson szentelték pappá 1989-ben. 1995-től a belgiumi Chevetogne-i bencés monostorban készült a szerzetesi életre. Fogadalmát 1998-ban tette le, szerzetesi neve Fülöp lett. 2008-tól hajdúdorogi megyéspüspök és két éven át miskolci apostoli kormányzó volt. 2015-ben költözött Debrecenbe, itt iktatták a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájává, így a város a Magyar Görögkatolikus Egyház székhelyévé vált. Kocsis Fülöp társadalmi szerepvállalásnak köszönhetően a városban a görögkatolikus jelenlét folyamatosan növekszik, újabb intézmények, templomok és közösségi terek jönnek létre. Érzékenysége nemcsak a helyi közösségek támogatására irányul, hanem szívén viseli a világban üldözött keresztények sorsát is. Többször járt Libanonban és a háború sújtotta Szíriában. Útjai során személyesen vitte el a magyar emberek adományát a háború miatt szenvedőknek. Az élet szeretete vezeti az extrém kihívásokban is: láthattuk már őt motorozni, siklóernyőzni, sziklát mászni, vízisízni vagy épp a debreceni tűzoltólaktanya gyakorlópályáján. Jelmondata: „Erőm a gyöngeségben.”
Pro Urbe díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként Debrecen Város Pro Urbe Díját adományozta György Gézának, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatójának, prof. dr. Juhász Istvánnak, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika tanszékvezetőjének, sebész, bőrgyógyász, onkológus szakorvosnak és Püski Lajosnak, a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség vezető lelkészének, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének.
György Géza 1978-ban diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ezt követően a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Ipari Osztályán kezdett dolgozni, majd 1989-től a Biogal Gyógyszergyár közgazdasági főosztályvezetője lett. Tevékenysége 1992-től fémjelzi az Alföldi Nyomda munkáját. Ebben az évben nyerte el a nyomda igazgatói posztját. Elnök-vezérigazgatóként meghatározó szerepe volt abban, hogy a nyomda sikeres, tradicionális magyar tulajdonú debreceni vállalatként tudott megmaradni, fejlődni. Magas fokú szakmai és elméleti tevékenysége a gyártási, technológiai és logisztikai fejlesztés területén az iparágban kimagasló eredményhez vezette az Alföldi Nyomdát, mely így országos szinten is hozzájárult a nyomdászszakma presztizsének növeléséhez. György Géza több, mint négy évtizedes munkásságával, szakmai, közéleti és mecénási tevékenységével kiemelkedő mértékben járult hozzá Debrecen gazdasági fejlődéséhez, egy hagyományos iparág fennmaradásához és a XXI. századi elvárásoknak való magas színvonalú megfeleléséhez. Szakmai és közéleti tevékenységét több alkalommal is díjazták, így többek közt Debrecen Város Hatvani-díjának is birtokosa. 2003-tól tíz éven keresztül volt a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökségi tagja.
Prof. dr. Juhász István 1981-ben cum laude diplomázott általános orvosként. Egyetemistaként a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar megyei vezetősége tagja és a DOTE Hallgatói Alapszervezet irányítója volt két cikluson át. Fiatal orvosként a Debrecen Városi Vöröskereszt vezetőségének aktív tagja volt, évekig a véradások szervezésében és az elsősegélynyújtás oktatásában vett részt. Később változatos szakmai – bőrgyógyászati, onkológiai és égési – témájú ismeretterjesztő előadásokat tartott. Évtizedek óta oktatja az orvos- és fogorvostan-hallgatókat sebészetből és bőrgyógyászatból mind magyarul, mind angol nyelven. Részt vesz a rezidensek oktatásában, valamint a szakorvosok posztgraduális bőrsebészeti képzésében is. 1994-ben lett kandidátus, majd PhD, tudományos munkássága a sebgyógyulást és a bőrgyógyászati onkológiát érinti. Alapító tagja a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Kutatások doktori iskolájának. A Magyar Sebkezelő Társaság egyik alapítója, a Magyar Égési Egyesület elnöke és a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára volt, nyolc éven át az Európai Égési Egyesület főtitkáraként is tevékenykedett. Munkáját Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal és a Magyar Dermatológiai Társulat Kaposi Mór-emlékérmével ismerték el, emellett a Cseh Purkinje Orvostudományi Társaság tiszteletbeli doktora.
Püski Lajos 1990-től a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség vezető lelkésze. Aktívan vesz részt korosztályokhoz kötődő ifjúsági csoportok, bibliakörök, 300 fős, több generációs gyülekezeti nagytáborok, az összetartozás napja, hajléktalanok étkeztetése, lelki segítségnyújtás, kulturális programok szervezésében. Vezetésével a gyülekezet presbitériuma – a bibliai küldetésnek megfelelően – a 2010-es évek közepétől kezdte el egy új közösség, az úrréti gyülekezet plántálását, szervezését. Az új gyülekezet indulásához a nagyerdei gyülekezet tapasztalatot, tagjai sorából segítőket és anyagi támogatást biztosít a mai napig. A nagyerdei közösségépítési modellről szól Püski Lajos az Érdeklődéstől elköteleződésig című, missziói és gyülekezetépítési – Magyarországon hiánypótló – könyve. A közösségépítésről határon innen és túl több, mint száz előadást tartott. Két éve a Tiszántúli Református Egyházkerület megválasztotta lelkészi főjegyzőjének. Ezen missziói tapasztalatait hasznosítja immár püspökhelyettesi szolgálataiban is. Püski Lajos munkássága mintaként szolgál az egymást segítő közösségek létrehozására, fenntartására, bővítésére.
Déri Frigyes-díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként, amelyek egyben a helyi közösség javát is szolgálják, Debrecen Város Déri Frigyes-díját adományozta Szabó Péternek, a Schaeffler-FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezető igazgatójának, valamint Szűcs Gyulának, a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatójának.
Szabó Péter 2001 óta dolgozik a Schaeffler-FAG Magyarország Ipari Kft.-nél, melynek 2008 óta ügyvezető igazgatója. A debreceni gyár kúpgörgős és golyóscsapágyakat, valamint azok komponenseit gyártja az autóipar számára közel 1300 munkatársnak köszönhetően. A vállalatnál 2008 óta működik tanműhely. A Debreceni Egyetemmel 2010-ben indították el ösztöndíjrendszerüket, és 2014-ben a duális oktatásba is bekapcsolódtak annak érdekében, hogy a hallgatók már egyetemi éveik alatt releváns szakmai tapasztalatot szerezhessenek, és a diplomájuk megszerzése után azonnal munkába állhassanak a vállalatnál. Mindezek megvalósításához jelentős mértékben járult hozzá Szabó Péter. A társadalmi felelősségvállalás jegyében fontosnak tartja, hogy a Schaeffler aktívan jelen legyen Debrecen, a cívisváros életében a jeles eseményeken. A cég közel 5 éve támogatja névadó szponzorként a DVSC Schaeffler női kézilabdacsapatát, mely ebben a szezonban sorozatban negyedik alkalommal szerepelt az európai porondon. A támogatás mellett a kézilabdaklub felügyelő bizottságának elnöki pozícióját is betölti Szabó Péter. Vállalatvezetőként is elsődleges számára a csapata, mivel hitvallása szerint csakis együtt, közösen lehet sikereket elérni. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a cég Debrecenben és külföldön is egyaránt megőrizze kiemelkedő gazdasági szerepét, s munkájában ennek rendel alá mindent.
Szűcs Gyula, a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója – a cégcsoport egyik fő tulajdonosa –, 2018 végéig a Hunép Zrt. vezetője volt. Ezekben az években a Hunép a kelet-magyarországi régió meghatározó építőipari szereplőjévé vált. A következő időszakban az operatív munkát átadta fiatalabb kollégáinak, ő maga pedig tehetséges munkatársaival az aktív vagyonkezelésre kezdett koncentrálni. Igazodva a cégcsoport adottságaihoz, valamint Debrecen gazdaság- és városfejlesztési koncepciójához, ez elsősorban ingatlanfejlesztésekben testesül meg. A társaság tevékenységének jellegéből fakadóan folyamatosan maradandót alkotnak, s az általuk kivitelezett épületek – például a Nagyerdei Stadion, a nagyerdei strand, a Debreceni Nemzetközi Iskola, a Mercure Debrecen Hotel és a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának több egysége – jelentősen hozzájárulnak az egyre színesedő városkép alakításához. Debrecen meghatározó és folyamatosan erősödő regionális szerepe valós igényeken alapuló ingatlanfejlesztési projektek, átgondolt fejlesztési koncepciók meghatározását követeli meg. E folyamatban és a gyakorlati megvalósításában Szűcs Gyulának elévülhetetlen érdemei vannak.
Mecénás díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként Debrecen Város Mecénása díjat adományozott Harangi Emilnek és Harangi Sándornak, a Metál-Sheet Kft. tulajdonos-ügyvezetőinek, valamint Katona Zoltánnak, a Katker 2005 Kft. ügyvezetőjének, tulajdonosának. Harangi Emil és Harangi Sándor nem tudtak jelen lenni az ünnepségen, ezért az elismerő díjat egy másik időpontban, a közgyűlés rendes ülésén fogják átvenni.
Katona Zoltán évtizedek óta a sport és az egészséges életmód elkötelezett támogatója. A Katker 2005 Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként az ország egyik legnagyobb sportszer-forgalmazója, az általa megálmodott BeStrong kondiparkok pedig nemcsak Európát hálózzák be, de a cég már az amerikai piac meghódításán dolgozik. A cég támogatja a debreceni egészségügyet, például a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermekintenzív osztályát. Katona Zoltán kiemelten segíti a városi sportklubokat, sporttal kapcsolatos kezdeményezéseket – például a DVSC labdarúgó-, illetve kézilabdacsapatát, valamint a város legnagyobb sportolói bázissal rendelkező egyesületét, a DEAC-ot. Mindig élen jár a szponzorációban. Lehetőségeihez mérten mindent megtesz, hogy segítse a helyi sportélet fejlődését. Ennek keretében például BeStrong SC néven labdarúgó egyesületet is alapított, amelyben 200 gyermek focizik és két felnőtt csapattal rendelkezik. Az első szabad téren elhelyezett debreceni kondiparkot Katona Zoltán kizárólag saját forrásból finanszírozta. Ingyenesen telepített a város közterületein, az Oláh Gábor utcai sportkomplexumban és a Debreceni Egyetem területén kondiparkokat, amelyek erősítik a város polgárainak mozgásszeretetét és hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához. Felajánlása révén helyeztek el a város közkedvelt parkjában, a Liget téren egy saját fejlesztésű multifunkcionális sportpályát, valamint alakítottak ki a Lilla Téri Általános Iskolában egy gumitalajú sportpályát. 2022-ben az EY Az Év Üzletembere Gálán Életminőség fejlesztése különdíjjal ismerték el munkáját.
Az ünnepi közgyűlés keretében a résztvevők az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Kodály Filharmonikusok Debrecen előadásában Bach A-dúr zongoraversenyét hallgathatták meg. Vezényelt és zongorán közreműködött Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója.
Fotók: Miskolczi János
