Az állattartás felelősségéről és az állatokhoz fűződő viszonyunk változásáról szólt az elmúlt hét a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán. Az apropót a felelős állattartás napja adta, valamint az, hogy immáron állatbarát egyetemi karrá vált az intézmény. A környezettudatosság fontosságát hangsúlyozó tudományos-ismeretterjesztő szándékkal létre jött rendezvény a karon több éve folyó szemléletformáló program része volt.
Számos, a társállatokhoz kapcsolódó program várta az érdeklődőket. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy közérthetőbbé, kézzel foghatóbbá tegye a felelős állattartás témakörét a hallgatók számára.
Kedden az egyetem könyvtárának szervezésében kiállítást rendeztek az állatokról szóló gyermek és felnőtt könyvekből. A tárlat megnyitásaként Dr. Gesztelyi Hermina, a Kommunikáció, Irodalom, Dráma Tanszék adjunktusa tartott könyvbemutatót a felelős állattartásról szóló gyermekkönyvekből. Nagy sikere volt az „Állatbarátaim és én” című interaktív fotókiállításnak, melyet az egyetemi kar hallgatói, tanárai és dolgozói állítottak össze saját kedvenceikkel készült közös fotóiból. A kiállítás látványossá tette, hogy milyen sok állattartó- állatbarát munkálkodik közösen a Debreceni Egyetem böszörményi campusán.
Csütörtökön nagy érdeklődés kísérte „A felelős állattartás:divat vagy felismerés?” című kerekasztal beszélgetést. A meghívott előadók saját szakmai tapasztalataikat osztották meg az érdeklődőkkel. Bajkán Labovszki Milla, a Nagyerdei Kultúrpark területvezetője arról beszélt, hogy az állatkert hogyan közvetíti a felelős állattartás gondolatát a látogatói felé.
Szilasi Zsanett, a létavértesi Pöttöm Major tulajdonosa, a háziállatokhoz való viszonyunkról szólva állatbemutatóval is szemléltette a gondolatait.
Dr. Pálfi Sándor, a Gyermeknevelési Tanszék vezetője az óvodáskorban elkezdett felelős állattartásra nevelés fontosságát hangsúlyozta.
A leggyakoribb társállatunk a kutya, ezért a felelős állattartás kapcsán két részvevő is a városi kutyatartás kérdéskörét érintette.
Szabó Szandra kutyakiképző a gazdák ismereteinek hiányáról, Nádasdi Anikó, a Médiacentrum szerkesztő műsorvezetője pedig a városi felelős kutyatartás helyzetéről és lehetőségeiről számolt be. A
kerekasztal beszélgetésnek sajátos hangulatot adott, hogy kutyák, nyulak, csibék is segítették a közönség ráhangolódását a témára. Izgalmas kérdéseket vetett fel „A média szerepe a felelős állattartásra nevelésben” című előadás is, amelyet Nádasdi Anikó, a Médiacentrum kutyás sorozatának, az Ebizódnak a készítője kutyája Atmo közreműködésével tartott meg. A felelős állattartás hetének estéin a hallgatói önkormányzat szervezésében az „Állati filmklub” keretében tudományos, ismeretterjesztő és szórakoztató filmek vetítésein vehettek részt az érdeklődő egyetemi hallgatók.
A pénteki nap rendezvényei az egyetemi karral együttműködő gyakorló óvodájában zajlottak, ezzel is hangsúlyozva a fiatal korban elkezdett felelős állattartásra nevelés fontosságát. A gyerekek a felelős
állattartó igazolványuk megszerzéséért jártak végig 13 állomáshelyet miközben megismerkedhettek többek között az állatorvos és a kutyakozmetikus munkájával, valamint azzal, hogyan kell etetni a
baromfiudvar lakóit.
A felelős állattartás hete alkalmat teremtett arra, hogy Dr. Gortka-Rákó Erzsébet, a kar dékánja bejelentse, immáron állatbarát egyetemi kar lett a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara.
Az egyetemi oktatásnak a jövőre kell felkészíteni a hallgatókat, ezért a képzésnek a jövőjük szempontjából fontos témákra kell fókuszálnia, ilyen terület a környezettudatosság. A következő nemzedékeket meg kell tanítanunk arra, hogy partnerként gondoljanak más élőlényekre. Ehhez azonban felkészült pedagógusokra van szükség, akik egészen kis koruktól kezdve ebbe az irányba formálják a gyermekek szemléletét. Az állatbarát egyetemi kar elnevezés szemléletformáló tevékenységünk hangsúlyos felvállalása.- mondta.
Az egész országban példa nélküli, hogy egy teljes egyetemi kar felvállalja, hogy az ember-állat viszony új perspektíváinak megvalósítása érdekében tegyen.
Az állatbarát jelző azt fejezi ki, hogy a karon működő egységek mindegyike különböző eszközökkel tevőlegesen igyekszik részt venni az ember-állat viszony átértékelésében.
A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara már eddig is számos lépést tett ezen az úton. A természeti környezet, a kutya-ember kapcsolat, vagy az állatasszisztáció megismerését segítő órák az utóbbi években kerültek fel a képzési palettára. Az állatasszisztált pedagógiai szakképzés és az állatasszisztált tevékenység koordinátor szakirány is újdonság. Nem csak az oktatás, hanem a tudományos kutatás is fontos része ennek a folyamatnak, ezért a böszörményi campuson hozták létre – más egyetemi karok kutatóinak bevonásával – az ország első Antrozoológiai Kutatócsoportját. A karon tanuló hallgatók már nem lepődnek meg azon, ha egyes óráikon kutya is jelen van, mert az intézményben „dolgozik” Dagda, az ország első egyetemista érzékenyítő kutyája.
A debreceni állatkerttel nem rég létrejött együttműködés nyomán pedig az egyetemi hallgatók önkéntes tevékenységet is vállalhatnak az állatkertben.