A 2024-es tavaszi faültetési szezonját a Kondoros vízfolyás mellett indította el Balázs Ákos alpolgármester, Komolay Szabolcs a városrész önkormányzati képviselője és a Zöld Kódex készítői.
A mai alkalommal, a víz világnapján találkozik a kék és a zöld infrastruktúra, a Civaqua program II. ütemében fontos szerepet betöltő Kondoros vízfolyás mentén, a Doboz utca környezetében összesen 22 darab őshonos, kislevelű hársat ültettek el.
A víz világnapján indultak el Debrecenben a tavaszi faültetési munkálatok a Kondoros partján, így ezen a területen is elindult a zöld folyosó kialakítása – hangsúlyozta Balázs Ákos alpolgármester.
A mostani alkalom illeszkedik a legutóbbi közgyűlésen elfogadott Zöld Kódex intézkedéseihez.
Ennek keretében a debreceniek körében a legfontosabbnak tartott programpontok a Civaqua– program- és a faültetések folytatása volt.
Balázs Ákos kiemelte, a kormány döntésének köszönhetően–több mint 40 milliárd forint forrást biztosítva- folytatódik a Civaqua– program, így biztosítva a Nagyerdő és a Kondoros vízfolyáson keresztül az erdőspusztai tavak vízutánpótlását. A város pedig a faültetésekhez szükséges forrásokat biztosítja.
Hasonlóan a Tócó– patak mentén végzett faültetéseknek, a Kondoros partján is elkezdődnek ezek a munkálatok. Így a város körül a Civaqua– programnak köszönhetően létrejön egy vízgyűrű – kék gyűrű- és ezek mentén pedig zöld folyosókat telepítenek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a város levegőminősége és klimatikus viszonya is jelentősen javulni fog – fogalmazott a városvezető.
Hamecz Orsolya a Zöld Kódex társszerzője arról beszélt, hogy a faültetések jelentették a város környezetvédelmi programjának összeállításakor az egyik fő vezérfonalat. A tavasz folyamán több mint 600 új fát ültetnek el, amivel elérik a 2019-ben elindított „Ültessünk 10.000 fát!” program célját, és ezzel együtt elkezdődik az újabb 10.000 fa ültetése a városban. Az új intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a díszfák mellett gyümölcsfákat is ültetnek a városban.
Lengyel Szabolcs a Debreceni Egyetem biodiverzitás kutató központjának vezetője, a Zöld Kódex társszerzője azt mondta, hogy a környezet biológiai sokféleségét vizsgálva számos kutatás bizonyítja: a kék infrastruktúra kiépülése sokkal természetesebb hatásokkal jár, ha azt fák mentén teszik meg. Így a Zöld Kódex kidolgozása során kiemelt figyelmet szántak arra, hogy a biodiverzitás minél inkább megvalósuljon a városi élővilágban.
Szegi Attila a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára a Civaqua– program folytatásának feladatairól beszélt. Ennek során az első és legfontosabb feladat, hogy a Bodaszőlőnél megépült víztározóból zárt csővezetékeken és nyílt felszíni medreken keresztül a város északi és keleti irányába is elinduljon az a vízutánpótlás, amely később a Nagyerdő, valamint az erdőspusztai tavak vízellátását biztosítja.
