III. Debreceni Utcazenei Napok július végén

Július utolsó hétvégéjén, 28 és 29-én péntektől szombatig tart a III. Debreceni Utcazene Napok. A négy helyszínen megrendezésre kerül dzsemborin több mint húsz formáció adja a nyáresti hangulathoz az alapot. Itt lesz többek között a már tavaly nagy sikert aratott Kelet Brass Band, az Agyagbanda Együttes, az Árnyéknyúl, Szilágyi Ági és még sokan mások. Az érdeklődők a Hal Közben, az Ifiházban, az Üvegpiramis előtt, és a Csapó utca Dósa Nádor tér sarkán hallgathatják a különleges előadásokat.

Az ingyenes koncertek beosztása, előadókkal és helyszínekkel megtalálható a https://demki.hu/utcazene/ oldalon.

Az alábbiakban Szilágyi Ágnessel beszélgettünk, aki harmadik éve vesz részt Debreceni Utcazenei Napokon elsősorban szintetizátoron, de a basszusgitárt is nagy tehetséggel használja. Ági a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának 15 éves diákja. Kiváló tanuló, remek zenész, sok tekintetben más, mint a társai. 

Az idő mégis a pedagógusokat igazolta. Jelenleg a gimnáziumban számos lehetőség van arra, hogy Ági azzal foglalkozzon, ami igazán érdekeli. Az iskolában is vannak informatika, vagy robotika versenyek és foglalkozások, melyeken részt vesz. Épp a Kossuth gimnáziumból jött az az ötlet is, ahogyan lehetséges, a 15 éves diák emelt szintű érettségit tegyen informatikából. A nyári programjának is része az informatikai táborok, versenyek, a Debreceni Egyetem Informatikai Karán való kutatás. Ági utóbbi helyen szeretné felsőfokú tanulmányait folytatni. De lássuk az idei Utca Zene Napok kihívását!

Ági már az I. Debreceni Utcazenei Napokon is részt vett, akkor 12 esztendős volt, de a billentyűs hangszeren való játéka ámulatba ejtette a közönséget. Sokkal korábban kapta a zongorát, de akkor még nem mozgatta meg a fantáziáját, ahogyan ő fogalmazott. Majd később talált egy felvételt a YouTube csatornán, ami megtetszett, s azt is megtanulta, hogyan tudja önmagától, segítség nélkül eljátszani a hallott dalokat. A szintetizátor ettől a pillanattól a mindennapi tevékenység része lett számos iskolai, tanulmányi, színjátszóköri, szakköri elfoglaltságai mellett. 

• Debrecenben harmadik éve jeles program az Utcazenélés július végén. Miként tudnád a turistáknak, az olvasóknak bemutatni ezt a rendezvényt? Dobnak még pénzt a zenészek kalapjába? 

• Úgy gondolom, hogy ez zenészeknek és turistáknak egyaránt szórakoztató program, hiszen a zenészek és zenekarok megmutathatják tudásukat, a nézők pedig új dalokkal és zenészekkel ismerkedhetnek meg.  A program egyébként 2021-ben indult, az Ifjúsági ház szervezi. Debrecen belvárosában, azon belül több helyszínen zajlanak a koncertek, ahol leginkább amatőr zenészek és egyegyüttesek lépnek fel.

A kalapolás még a mai napig is népszerű, én is ki szoktam tenni egy kalapot szinte minden fellépésem előtt. Ennek sajátos hangulata van, s így van ez a világ minden országában. 

• Ezen a nyári programon két éve léptél fel először. Debrecen melyik részén, milyen hangszeren, s mi ösztönzött erre? 

• Akkor, három alkalommal zenélhettem. A Hal – közben és egyszer a Csapó utcán. Egy egyszerű szintetizátorral mentem és a mai napig is úgy szoktam zenélni. Mint sok más dologról is, erről is az interneten hallottam és nagyon jó ötletnek találtam ezt a kezdeményezést, ezért gondolkodnom se sokat kellett azon, hogy jelentkezzek. Így a III. Debreceni Utca Zenei Napokat sem hagyom ki. Ha jól tudom, az Ifjúsági ház udvarán lépek fel a beosztás szerint. 

• Milyen élményként él az első, illetve a többi fellépés? Izgulós alkat vagy?

• Ez volt az első olyan koncertsorozat, ahol egyedül léptem fel. Biztos vagyok benne, hogy mindig megmarad bennem az első fellépés emléke. Egyáltalán nem vagyok izgulós alkat, inkább várni szoktam, hogy mikor jön el az idő, hogy megmutathassam a tudásom a közönségnek. Kihívás ez számomra.

• Milyenek a hallgatók, a járókelők? Szerinted megtisztelik az előadókat, kifejezik a tetszésüket? 

• Igen, egyértelműen ki szokták fejezni a tetszésüket és teljes mértékben támogatók, kedvesek, lelkesek, ami hatalmas szerencse és ösztönzőerő a zenésznek. Előfordult-e, hogy valaki odament hozzád, gratulált, vagy zenei világban dolgozó ember érdeklődött irántad? 

• Igen, rengeteg olyan ember van, akit a Debreceni Utcazenei Napok nélkül nem ismernék mára és a támogatásuk nélkül nem tartanék ott, ahol most tartok. Remek lehetőség mindenképpen.

• Milyen produkciókkal és milyen hangszerek használatával vettél részt először, majd később? Mi a kedvenc, kedves emléked ezekről a nyáresti zenélésekről? Gondolkodtál zenekar alapításban? 

• Mindig ugyanolyan felállásban lépek fel, egy szintetizátorral, de mindenkor más zenéket adok elő.  A kedvenc emlékem az legelső fellépésem, amikor annyi támogatást kaptam a közönségtől, hogy az megerősítés volt abban, folytassam tovább. Azóta több dalom elérhető a YouTube csatornán is.
  
• Nagyon sokan kérdezik, hogy gondolkoztam-e zenekarokon, de már most is több amatőr zenekarban játszok billentyűsként.

• • Mi a te valódi műfajod, milyen zenei irányzatok állnak közel hozzád?

• Sokan nem gondolják rólam, de a rock és a keményebb műfajok állnak közel hozzám. A fellépéseken inkább Pop/Rock zenéket játszok, mert egy keményebb stílust nem könnyű egy sima zongora hangszínen megszólaltatni, de például a zenekarokban inkább a keményebb zenék felé hajlunk. 

• Mikor ismerkedtél meg a hangszerekkel, hol, hogyan képezted magad? Születtek-e saját alkotásaid? 

• A billentyűvel 9 éves koromban ismerkedtem meg, autodidakta módon, illetve az internet segítségével sajátítottam el az alapokat. 11 éves koromban beiratkoztam a Rocksuliba, ahova egy évet jártam. Nagyon jó volt a tanárom, sokat tanultam tőle és olyan embereket ismertem meg, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot, esetleg időnként együtt zenélünk. Vannak saját zenéim is, de azokon folyamatosan dolgozok és még egyikre sem mondanám, hogy teljesen kész van. 

• Már két éve lenyűgözted a hallgatóságodat a Debreceni Utcai Zenei Napokon. Azóta nyilván sokat fejlődtél, tanultál.
• Számos eszköz létezik ahhoz, hogy az amatőr zenész egyre komolyabban tudjon megszólalni egy-egy koncerten. Nekem is vannak ilyen eszközeim, például idén tervezek egy Looper pedál segítségével is zenélni. Szerencsére egyre több olyan alkalom van, ahol a zenészeknek lehetőséget adnak, hogy megmutassák magukat. Élni szoktam ezekkel. 

• Ha bármiért is feszült vagy, fáradt, kedvtelen hallgatsz zenét, megnyugtat, s ha igen milyeneket? 

• Furcsa, de olyankor nem a zenehallgatás az első, amit csinálni szoktam, hanem a barátaimmal beszélgetek. Az informatika tanulmányok magas szintű elsajátítása, a zenélés mellett, számos dologgal foglalkozom. Leginkább a reál tárgyak érdekelnek, azok között is az informatika, a fizika és a matematika.

•  Azt érzem, végtelenül zárkózott vagy, miközben nyitsz a világ eseményei, kihívásai felé. A zene felszabadít?

• Többnyire igen. Nagyon zárkózott vagyok, ez igaz. Ennek ellenére próbálok jó kapcsolatokat kialakítani azokkal, akik szimpatikusak számomra. Két különleges barátom van, akik sokat segítenek abban, hogy nyissak az emberek felé.

• Hová jutnál el szívesen a világon, esetleg milyen koncertekre, előadásokra? 

• Ha konkrét helyet kell mondanom, talán az Egyesült Államok az a hely, ahova szívesen eljutnék, mert ott úgy gondolom, hogy minden adott egy feltörekvő zenész számára, hogy megmutathassa a tudását.

 Az Ørdøg koncertek azok, ahova a legszívesebben megyek, nagyon szeretem a zenéiket és már volt szerencsém kétszer is együtt játszani velük, azokat az alkalmakat sem fogom elfelejteni.

Két éve kezdtem el basszusgitározni is, abból még nincs annyi tudásom és tapasztalatom, mint a billentyű esetén, de két hangszer tudása van a kezemben és így még több mindenre van lehetőségem.