Az Északnyugati Gazdasági Övezetben is elindulhat a véderdősítés

Április végén sikerrel zárult le az a közbeszerzés, amelynek eredményeképpen az Északnyugati Gazdasági Övezetben is elindulhat a véderdősítés – közölte Balázs Ákos alpolgármester a hétfői sajtótájékoztatóval egybekötött munkamegbeszélésen – számolt be róla a HAON.

Forrás: Czinege Melinda/HAON

Az alpolgármester emlékeztetett: a város 2019-ben új környezetpolitikát hirdetett, amelynek alappillérét a zöld megoldások keresése, a debreceniek egészségének védelme adta. Elindult az Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben program, valamint a véderdők a létrehozása.

Az Északnyugati Gazdasági Övezetben létrejövő véderdőhöz a növények beszerzésére több mint 800 millió forint áll rendelkezésre, a projekt három éves – mondta.

Hozzátette: 3 ezer fát és 50 ezer cserjét ültetnek el, gyepesítenek több mint 20 ezer négyzetméteren, továbbá öntözőrendszert is telepítenek.

Elmondta: a véderdősítés 2020-ban indult el Józsán és Pallagon, illetve a Tócó-patak mentén és a Vértessy kúriánál.

A mostani projekt a kismacsi, a nagymacsi és a józsai polgároknak a védelmét szolgálja elsősorban – sorolta.

Forrás: Czinege Melinda/HAON

Az alpolgármester hangsúlyozta: a hároméves véderdősítési programban érintett a Déli Gazdasági Övezet is, ott létrehozzák a mikepércsi véderdőt a Tócó-patak mentén, az ipari terület közvetlen környezetében, továbbá a 47-es út körforgalom mellett, városi tulajdonban lévő területen.

E két helyszínen ezer fát ültetnek el. Ezen túlmenően 1500 fát ültetnek a Tócó mentén, a Derék utcánál és a város nyugati oldalán, a Vértessy-kúria és a Gázvezeték utca környezetében. Balázs Ákos kijelentette: ezekkel a projektekkel a meghirdetett tízezer fának csaknem a háromszorosát ültetik el, hiszen összesen 28 ezer fa kerülhet a földbe. Mint mondta, a jelenleg már véderősített területek nagysága mintegy 85 ezer négyzetméter, a most elinduló három éves program megvalósításával pedig további 80 ezer négyzetméter véderdőt hoznak létre.

Ezek a fák 20 év múlva 5 ezer tonna szén-dioxidot és évente 1200 tonna port fognak megkötni, tehát jelentősen hozzájárulnak a város levegőminőségének a javításához – hangsúlyozta.

A most induló projektben a BMW gyár körüli, az iparterületet Józsával összekötő út és kerékpárút mentén, az autópályával párhuzamosan, valamint a később megépülő, Józsát északról elkerülő, a 35-ös főutat az autópályával összekötő út mentén lesznek jelentős fásítások.

Katona Erzsébet önkormányzati képviselő örömét fejezte ki a fásítási programmal kapcsolatban. Rámutatott, hogy a véderdősítésnek az eredményeként a szántóföldekkel körülvett Kismacs és Nagymacs települések levegőminősége, ezáltal pedig az ott élők életminősége is javul.

Forrás: Czinege Melinda/HAON

Aradi Csaba ökológus, a Zöld Munkacsoport tagja kiemelte: olyan erdősávokat kell telepíteni, ahol több lombkoronaszint egymás mellett él, és ezzel olyan köpenyt alkot, ami elzárhatja a szélverés útját, csillapíthatja és megfoghatja a szálló porokat. Hozzátette, a Civaqua-program megvalósulásával a Tócó medrét kísérő mocsárrétek ismét életre kapnak, ami nagy látványosság és öröm lesz a Debrecen környezetét, természetét szerető közönség számára.

A találkozón részt vett Kövér László, a Zöld Munkacsoport tagja is, aki emlékeztetett, hogy a fák a vízháztartásban, továbbá a talajéletben is nagyon fontos szerepet töltenek be. Felhívta a figyelmet a város és a Debreceni Egyetem együttműködésében létrejött környezeti monitorozó rendszer jelentőségére, és mint mondta, fontos figyelemmel kísérni azt, hogy egy adott tevékenységnek milyen hatásai vannak.

Ezzel a hosszú távú természetvédelmi programmal jó útra lépett a város, és a következő évtizedekben példamutató természet-ember harmónia alakulhat ki Debrecenben – emelte ki.

A fásítást ősszel kezdik. A fafajokat szakemberek választották ki; hárs, juhar, szil, vadkörte, berkenye és tölgy kerül majd a földbe.

Forrás: HAON

Ez is érdekelhet