A debreceni mézeskalácsosság történetét és jelenét bemutató kiállítást rendezett Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Értéktár Bizottság, a Demki Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, a Déri Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára.
Puskás István alpolgármester a március 9-én tartott megnyitón köszöntőjében többek közt elmondta, hogy a kiállítás helyszíne, az Új Városháza Galéria már a sokadik témát felvonultatva mutatja be a város közösségének Debrecen sokszínűségét, tárja fel a debreceni identitás különböző rétegeit, elemeit. Az előző kiállítás a Debreceni Értéktár kincseiből, a város tárgyi és szellemi örökségéből adott válogatást, s ez bomlik most tovább egy konkrét mesterség, a mézeskalácsosság bemutatásával, amely a debreceniség integráns része, akár a múlt, akár a jelen, akár a jövő tekintetében. A mézeskalácsosság a debreceniség legjobb hagyományait tudja megmutatni, ugyanakkor belefűz minket a nagyvilág nagyon sűrű hálózatába is. Úgy gondolunk a mézeskalácsra, mint egy nagyon is debreceni dologra, ugyanakkor Debrecen két testvérvárosával is összefűz bennünket. Németországban a paderborniak, Mexikóban pedig a tolucaiak is magukénak tudják a mézeskalácsot, illetve a szív alakú, virágmintákkal, növényornamentikával díszített helyi édességet. Lélekmelengető a velük való találkozás, mert segítségükkel távol is lehet otthonosságot, közös pontot találni. Szerencsénkre Debrecenben a mézeskalácsosság jelenvaló – olyan tudásról van szó, ami apáról fiúra száll, dinasztiában öröklődik. Puskás István bízik abban, hogy ez a folyamatosság nem fog megszakadni, és ugyanúgy, ahogy Debrecen legjobb hagyományai, ez a mesterség is további generációkon keresztül fogja építeni és szolgálni a várost.
Mazsu János egy csendes évfordulóról számolt be: 10 éves a Debreceni Értéktár Bizottság. Ennek elnökeként mégsem ezt tartotta kiemelendőnek, hanem azt, hogy hogy e 10 év alatt Debrecen értékeinek sokasága – szám szerint 142 – került eddig be egy olyan kincseskamrába, amely a közösség valóban identitást formáló, jelent és jövőt alakító értékeit őrzi. A nyitó kiállításon ebből valóban egy kis kóstolóval szolgáltak, míg a mézeskalácsosságot bemutató tárlat immár egy tematikus sorozat kezdete, melynek keretében például újabb kézműves mesterségeket és mestereket, kiváló sportolókat, írót – és sok minden mást, amit még a kincseskamra rejt – ismerhetnek majd meg az érdeklődők. Mazsu János idézte Magoss Györgynek, Debrecen huszadik század eleji egyik híres polgármesterének szavait, melyek szerint nem mindig azt az utat kell követni, amit őseink követtek, nem mindig azon az úton kell járni, de azokra a csillagokra kell vetni a tekintetünket, amelyeket nézve ők az utat megtalálták.
Radics László mézeskalácsos népi iparművész, a Népművészet Mestere – aki már hosszú ideje Debrecen leghíresebb mézeskalácsosa – elmondta, hogy immár 50 évvel ezelőtt került abba a szerencsés helyzetbe, hogy e mesterség értékeit cipelheti magával. Letennie ugyan még nem kell, de át tudja őket adni, s reméli, hogy ily módon a következő 50 esztendőben is lesz mézeskalácsosság Debrecenben.
A Mátrai-Nagy Andrea Bíborka etnográfus által rendezett kiállítás megnyitóját követően Radics László és a családi mesterséget tovább vivő fia, Radics Zoltán mézeskalács-készítő bemutatót is tartott a helyszínen.
A megnyitó különlegessége volt, hogy Dávid Roland, a Virtuózok V4+Szlovénia televíziós tehetségkutató verseny magyarországi győztese, a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola 10. évfolyamos zongora szakos növendéke – aki március 4-én Plácido Domingo világhírű operaénekes, a verseny zsűrijének tagja társaságában Budapesten lépett fel – Haydn F-dúr szonátájából játszott részleteket. Az eseményre elkísérte tanára, Laskay Edit is.
A „Szív küldi szívnek szívesen” című kiállítás az Új Városháza Galériában (Debrecen, Kálvin tér 11., földszint) 2023. április 16-ig tekinthető meg az Új Városháza nyitva tartási idejében.
Fotók: Miskolczi János
