A szakma és a tágabb közvélemény számára is hiánypótló történelmi munkákat tartalmazó, mintegy 100 ezer forint értékű könyvcsomagot adományoz negyven magyarországi könyvtárnak a Trianon Múzeum. Az ünnepséget Dr. Puskás István, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta meg, ezt követően az adományt Dr. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója vette át Dr. Szabó Pál Csabától, a Trianon Múzeum igazgatójától. Az eseményen jelen voltak a megajándékozott intézmények és könyvtárak képviselői, valamint a könyvek megjelentetésében és terjesztésében résztvevő intézmények vezetői.
Az Ezeréves Magyarország könyvcsomag könyveiről
A Trianon Múzeum, a Trianoni békediktátum centenáriumának alkalmából, a szakma és a tágabb magyar közvélemény számára is hiánypótló történelmi munkák újrakiadására vállalkozott. A múlt század 20-as, 30-as éveiben megjelent, majd évtizedeken át tiltólistákra tett könyvek, a szerkesztők reményei szerint, megjelenésükkel hozzájárulhatnak a Trianonnal kapcsolatos elfogultságok, félelmek és ismerethiány csökkentéséhez. Úgy vélik, hogy ezeknek a műveknek a megismerése nélkül nem lehet helyesen értelmezni jelenünket sem, és azt sem, hogy milyen teendőink vannak a világban, milyen felelősségünk van az egész magyar nemzet iránt.
Az „Ezeréves Magyarország” könyvcsomag könyvei
I. Bátky Zsigmond – Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint, 1918 (könyv vagy mappa)
Magyarország néprajzi térképe Teleki Pál gróf, földrajztudós, miniszterelnök (1920–1921, 1939–1941) kezdeményezésére született meg. Az 1:200.000 méretű térkép elkészítése hatalmas vállalkozás volt, amelynek célja a magyar nemzetiségi elem megfelelő feltüntetése volt. Ezt azonban nem az adatok elferdítésével, meghamisításával érték el, hanem egy újfajta módszertannal, amelynek segítségével az addigiakhoz képest a valósághoz közelebb álló módon vált lehetségessé az ország nemzetiségi arányainak ábrázolása. Az igényes és elegáns kivitelű, színes Magyarország néprajzi térképével egy tudományosan megalapozott és rendkívül informatív térképgyűjtemény vált elérhetővé az érdeklődők számára.
II. A magyar béketárgyalások dokumentumai (I. II. III. DVD-vel vagy díszdobozban)
Általánosan ismert tény, hogy a trianoni döntés egyoldalúan kényszerítette rá Magyarországra a győztesek akaratát. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar fél ne tett volna meg minden tőle telhetőt a védekezés, a békefeltételek enyhítése érdekében. A jelen három kötetes corpus ezeknek a már-már emberfeletti erőfeszítéseknek az eredményét adja közre. Az első kötet a békefeltételek előtt benyújtott összes magyar jegyzéket és azok mellékleteit, valamint magukat a békefeltételeket tartalmazza. A második kötet a magyar válaszjegyzékeket és a békefeltételek módosításait rejti. A harmadik kötetben vannak a statisztikai- és térképmellékletek, illetve a részletes tárgymutató. A három kötet speciális forrásmunka, amely összefoglalja Magyarország földrajzi, néprajzi, gazdasági és politikai viszonyait, de bepillantást enged a magyar békeküldöttség munkájának kevésbé ismert részleteibe is. A három kötethez DVD melléklet (III/B. kötet) társul.
III. 10 könyv Trianon 100 évében, az 1000 éves Magyarországról c. sorozat kötetei
A 10 könyv Trianon 100. évében az 1000 éves Magyarországról sorozat célja, hogy felelevenítse azokat a jeles műveket, amelyek a trianoni katasztrófára az eseményekkel egy időben reflektálnak, vagy tematikájuknál fogva hűen jelenítik meg a Szent István-i állam jellegét. A sorozat köteteinek különös jelentőséget ad az a tény, hogy azok ezidáig nem kerültek újra kiadásra, amely így új, egységes köntösben adja az Olvasó kezébe a kordokumentumnak tekinthető alkotásokat.
1. Cholnoky Jenő: A Kárpátoktól az Adriáig
Cholnoky Jenő neves földrajztudós vezeti keresztül az Olvasót a régi Magyarország tájain, a Kárpátoktól az Adriáig. A Kárpátoktól az Adriáig című műve (1934) azonban nem pusztán földrajzi leírás. A Szerző a Kárpát-medencei magyar lét furcsa kettősségét boncolgatja: ugyan helyünk Európa közepén elhelyezkedésénél fogva történelmi viharok, nyomában pedig nemzeti sorscsapások színtere, ugyanakkor természetes egységével megmaradásunk záloga is.
2. Buday László: Magyarország küzdelmes évei
A Magyarország küzdelmes évei (1923) átfogó ismertetést nyújt a megcsonkított Magyarország Trianon utáni állapotáról. Táblázatos kimutatások és térképek segítségével ábrázolja a megmaradt ország népességi viszonyait, mezőgazdasági és ipari teljesítményét, pénzügyeit, kitérve az elszakított magyarság helyzetére is.
3.Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve
A Thirring Gusztáv szerkesztésében megjelent A magyar városok statisztikai évkönyve (1912) 138 magyar településről egységes szempontok alapján nyújt átfogó információkat. Az Olvasó képet kaphat az egyes települések földrajzi és közigazgatási viszonyairól, történetéről és a népesség tevékenységéről. Alapvető munka a helytörténet iránt érdeklődők számára.
4. Herczeg Ferenc: Napkelte előtt!
„Íme, jó magyarom, így ítélték halálra Szent István ezeréves birodalmát! Minden nagyobb feltűnés és megrázkódás nélkül, simán, mondhatnók: mellékesen, a tea és a mandulatorta között. Te ma elviselhetetlen terhek alatt görnyedsz, az életed merő lemondás és szenvedés, az éjszakáidba belesír idegenrabságba jutott millió testvéred kínszenvedése, a szívedet megdermeszti a tudat, hogy elveszted hazádat – és mindez nem a haragos egek büntetése, hanem azért van, mert Mr. Balfour álmos volt, Pichon úr unta a statisztikát, Hans torzképeket rajzolt és nem ért rá odafigyelni, a jóhumorú Lloyd George nem tudott térképet olvasni, az amerikai elnök pedig üresfejű pozőr volt. Benesék olyan etnográfiai dajkameséket tudtak elhitetni ezzel a társasággal, amilyeneket akartak.” Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak írófejedelme megkapó stílusban, rövid, epizódszerű formákban vetette papírra gondolatait Trianonról. A Napkelte előtt! (1937) itt-ott keserűséggel vegyült humorával a csonka országban és az azon kívül rekedt magyarság lelkiállapotáról is hű képet ad.
5. Horváth Jenő: Magyar diplomácia
A Magyar diplomácia (1928) hatalmas forrásbázisra támaszkodva, olvasmányos stílusban mutatja be a magyar állam külpolitikai összeköttetéseit 1815 és 1918 között. Alapos elemzésével segít objektíven megítélni az első világháború kitörésében szerepet játszó tényezőket, szembehelyezkedve azzal a győztes hatalmak által hirdetett narratívával, miszerint a világégésért egyedül a vesztesek, köztük Magyarország a felelős.
- Jancsó Benedek: Defensio Nationis Hungaricae
Jancsó Benedek Defensio Nationis Hungaricae (A magyar nemzet védelme) (1920) című könyvében a maga korában elterjedt – és a Trianonról való gondolkodást máig meghatározó – véleményt veszi górcső alá. Valóban rosszul bánt és elnyomta a magyar kormányzat a nemzetiségeket? Tényleg le lehetett volna szerelni az irredentista törekvéseiket követeléseik teljesítésével? A kérdés úgy is feltehető: pusztán magunknak köszönhetjük-e a trianoni országcsonkítást? A Szerző sorra veszi a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat, rámutatva a bennük rejlő visszásságokra. A mű védőbeszéd Magyarország mellett.
- Kmety Károly: A magyar közjog kézikönyve
Egy állam hosszú létét nem követi törvényszerűen elsorvadás és megszűnés, hiszen az folyamatos megújhodásra képes. De vajon mik az ezek mögött meghúzódó erők és kimutathatók-e a magyar államélet esetében? Kmety Károly A magyar közjog kézikönyve című művében (1900) jogi megközelítéssel deríti fel a magyarságban megbúvó energiákat és fejlődést, melyek biztosították számára az állami kereteket és – hite szerint – biztosítani fogják a jövőben is kora állampolgári kötelékeinek alapján.
8. Lechner Jenő: Az elszakításra ítélt Magyarország
Lechner Jenő Az elszakításra ítélt Magyarország című munkája (1920) vármegyéről vármegyére mutatja be az elszakításra ítélt területeket, történelmüket, különös hangsúlyt fektetve a magyar művelődés emlékeire. A leírásokat a magyar kulturális emlékek gazdag képanyaga kíséri.
9. Lóczi Lóczy Lajos: A magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása
A Lóczi Lóczy Lajos neve alatt megjelent A magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása című kötet (1918) a kor elismert szakértői által írt hiánypótló munka, amely pillanatképet mutat a magyar Szent Korona országainak állapotáról, közvetlenül az I. világháborút megelőzően. Széleskörű leírása kiterjed az egyes területek természetföldrajzi ismertetésére, történetére, továbbá műveltségi, közigazgatási és gazdasági viszonyaira is. A tartalmas leírásokat táblázatok és térképek teszik szemléletesebbé.
10. Milotay István: Egy halálra ítélt nemzet
Európa önmaga ellen vétett, mikor az egyensúlyi helyzetet felbontva Magyarországot földarabolta és erőforrásaitól megfosztotta. Azt az országot, amely évszázadokon keresztül nemcsak a Nyugatot védte a Kelettel szemben, de a nyugati terjeszkedésnek is gátat szabott. Ennek a földrajzi, politikai és gazdasági egységnek a megbontása az összeurópai békét is fenyegeti. Az Egy halálra ítélt nemzet című kötet (1929) a magyar mellett angol és olasz nyelven is szót emel a Magyarországot ért igazságtalanság miatt.
Fotók: Miskolczi János
