Az Európai Parlament megszavazta azt az elvet, amely alapján a jövőben a minimálbérek konkrét meghatározása történik.
Az EU nem mondhatja meg a tagországoknak, hogy mennyi legyen a minimálbér, valamint maga az egységes EU-s minimálbér sem azt jelenti, hogy minden országban ugyan az volna a legkevesebb megkereshető összeg egy főállással a munkavállaló számára.
A tagállamoknak a jövőben kötelező lehet alkalmazni az EP megszavazott elveit. Ezek három olyan viszonyítási elvet tartalmaznak, amelyeket figyelembe kell majd venni a minimálbér meghatározása során.
Új viszonyítási elvek:
- Bruttó mediánbér 60%-a
- Bruttó átlagbér 50%-a
- A reálárakon vásárolt áru- és szolgáltatáskosár
A KSH nem közöl mediánbért, így ennek hazai értékét nem ismerhetjük. Ha azonban a bruttó átlagbért nézzük, Magyarországon ez a KSH mérései szerint 503 ezer forint volt, azaz ez alapján indokolt lehetne akár a 250 ezer forintos bruttó minimálbér is. A tavalyi bruttó 167 400 forintos minimálbért 200 000 forintra emelték 2022-től. Azonban még ehhez képest is 25%-os növekedést hozhatna az EP elvei alapján számított minimálbér.
Az európai minimálbért azonban nem azonnal kell bevezetni, erre két év lesz. Emellett viszont a szakértők szerint 2024-ben már bruttó 600 ezer forint lehet az átlagbér hazánkban, ami a későbbiekben hamar elhozhatná a 300 ezer forintos minimálbért is.
Azzal viszont érdemes számolni, hogy a minimálbér emelés további, jelentős áremeléseket is hozna a boltok polcain. Az Európában és világszerte is kiemelkedő 27%-os általános forgalmi adóval ráadásul a csúcsra járnának az árak egy nagyobb minimálbér emelést követő áremelésnél.
Jelenleg még nem tudni, hogy miképpen változhat a magyarországi minimálbér 2023-ban annak ellenére, hogy az idei emelés nagy részét a 2022-es infláció és a forint romlása már megette.
